Sose add fel túl a 100. napon.. 2020.10.10.

Nem is tudom, hogyan kezdjem, azt hiszem, ennél nehezebb szituációban még nem voltam. Tényleg nem? Igazából már kétszer temettek a dokik, de valahogy sikerült mindig fordítani az álláson, először a CAR-T-tal, aztán a transzplanttal. Ezek voltak az ágyúk a betegségemmel szemben, én legalábbis így értelmezem az orvosok szavait.

Most hogy újra kiújult ez a szemét rák és már nincs ágyú, botokkal, puskával és karddal harcolunk a rák ellen, ami észrevétlenül emészti az embert. Nem is gondoltam volna, hogy ha öcsém sejtjei 100%-ban dolgoznak, akkor, hogy a fenébe tud ez megtörténni, hogyan térhet vissza..

Persze vannak ötletek, de a teljes felgyógyulással senki nem biztat. A legrosszabb forgatókönyv, hogy két hónap van hátra, ha semmilyen alkalmazott/javasolt gyógyszer nem hat, akkor ennyi maradt, ha bármelyik hat, akkor azért ez lehet lényegesen több is. De semmi konkrétum nincs.

Azt hiszem, ezt épp ésszel nem tudom felfogni. Mi az, hogy két hónap? Talán nem is lehet, nem is érzek semmit, kis folyadék a tüdőben, gyengeség, de semmi más külső tünet nincs egyelőre…

Nincsenek válaszok sem, miért velem történik mindez. Ez van. Csak. Génhiba. Így alakult. Eleve elhibázott kérdés a miért. Talán a hogyan mászok ki belőle sokkal jobb kérdés.

Az ember elgondolkozik, olvassa a sok önfejlesztő könyvet, nagy emberek utolsó idézeteit és keresi vajon igazat mondanak-e. Általában igazat még ha nem is ők mondták. Szeresd az életed, az embereket, ne tarts haragot (minek is tartanád, felesleges energia), legyél azokkal, akik szeretnek, adnak neked vagy te tudsz nekik adni. Közhely? Az. Igaz. Igaz.

Korábban írtam, hogy nincs bakancslistám. Elégedett vagyok az életemmel. Boldog vagyok. Nem is igazán hiányzik semmi, mostanra 42 éves koromra minden kis részlet a helyére került.

Soha nem volt ilyen jó viszonyom a nagylányommal, Hannával, mint most. (Ő utoljára 50-50%-os megosztásban volt nálunk és anyukájánál)

Van még három pici imádnivaló gyerekem Nikitől, akikre mindig is vágytam, ráadásul ebből kettő fiú 😊 és Fruzsi is egy tündér. Imádom, mind a négy gyerekemet és büszke vagyok rájuk!

Van egy feleségem, aki mindenen keresztülmegy értem, neveli a gyerekeimet, okos, szép, tudatos és olyan otthon teremtett körülöttem, amit el se tudtam képzelni, hogy ilyet is lehet. Meg se tudom fogalmazni, egyszerűen olyan hazaérni, mintha az otthon is az ember saját része lenne… fantasztikus érzés. Őt is imádom és büszke vagyok rá és hálás vagyok neki, nélküle már nem élnék!

Van egy kutyánk is 😊. Általában jó fej, de mindentől fél. Vele most távolságot kell tartanom, pedig régebben sokat futottunk együtt.

Nem mellesleg úgy érzem a munkahelyemet is megtaláltam, szeretem és élvezem a munkámat, jók a kollégák, ügyfelek, partnerek akikkel együtt dolgozom és bizony ez is marha fontos. Nincs is szándékomban eldobni a kaszát, kapát amíg tudok beszélni, írni, tegnap még szakmai vizsgáztam, nem két hónapra tervezek vele.

Ja és egy Ducati áll a garázsban, ha nem is az enyémben, mert oda most nem fér el, de az is csak arra vár, hogy menjek vele.. az meg most már tavasz, akárhogy is nézzük. Meg + 5kg izom minimum.. mert egyelőre a lépcső vagy a wc-ről való felállás is kihívás.

Csomószor megalkudtam. De most valahogy, megalkuvás nélkül sikerült mindent a helyére zökkenteni.

Nem lehet ilyen hamar vége, amikor végre minden jó. Egyszerűen NEM, NEM és NEM.

Visszatérve a nagy bölcsességekhez -ha-ha, marha egyszerűen kellene élni az életünket és talán ez a legnehezebb benne, először ki kell találni mit szeretnénk aztán azt csinálni.

Nekem ez kb. 40 évembe tartott, ez a szerencsésebbeknek megadatik huszonéves korukban, szerencsétlenebbek meg sose jönnek rá.

Nekem valamiért a család lett nagyon fontos és ez nem csak a betegség miatt van, igazából sejtelmen sincs mi okozza ezt, csak így jött ki a lépés. Mondjuk ezt mondtam 25 évesen is, csak valahogy nem jött össze, elment a fókusz másfele.

Nehezíti a dolgomat, hogy nem hiszek ebben a megmentjük a lelkemet dologban, nagyon reális a gondolkodásom, talán kicsit túl reális is. De megpróbáltam, igyekeztem, nem vagyok erre alkalmas.

Még ebben a szituációban is, pedig aztán valószínűleg jobban ismerem a Bibliát, mint sok ember, aki templomba jár. Abban hiszek, hogy vannak karizmatikus emberek, vallástól, hovatartozástól függetlenül, akik komoly hatással vannak a környező embertársaira, mind keresztények vagy bármi más vallásúak legyenek. Nekem pl.: az első(?) hittantanárom szerintem ilyen volt, már akire emlékszem. Vagy két jóga tanár, akivel találkoztam, mondjuk a 100 közül.

Ami számít, hogy az emberek, gondolnak rám, csak dobnak egy like-ot a posthoz vagy csak írnak egy rövid commentet, ezeken mindig elsírom magam, akár azt írja valaki, hogy bassza meg vagy azt hogy veled vagyunk vagy bármit.

Mi a jelenlegi a helyzet?

Kórházi ágyon fekve írogatok, folyadék nagy részét leszedték, de még van a mellkasban..

100. nap után vagyok, szóval tehetek a pizzámra szalámit, ehetek szalonnás/kolbászos rántottát és bruszkettát is!!! Sőt a pirítós érának is vége van  😊. Ha hazaértem persze ..

Beleharaphatok egy meghámozott nyers almába/körtébe!

Nem is tudjátok elképzelni, mekkora öröm tud ez lenni.

Elkezdtek egy új gyógyszert és ha a tüdőgyuszi is alábbhagy és ha nem esik szét teljesen a vérkép talán a hét második felében hazaengednek.

Öcsémtől is vesznek még vért és előkészítés után azt is beadják nekem, hátha tudnak még azzal is valamit kezdeni a tumor ellen.

Otthonra már érdemes a barátoknak is eljönni, szervezünk is pizzázást 😊, maszk, lepedő, kesztyű a belépő, de marha jó, hogy eljönnek. Kórházban látogatási tilalom van.

Telefonon is folyamatosan hívnak, érdeklődnek. Jó érzés ez is nagyon. Néha nem is tudom felvenni a telefont vagy beszélni, mert nem érek rá 😊.

Egyébként a meló, a telefonok teljesen kitöltik a napjaimat, nem nagyon van időm filozofálni, ez a szombat este teljesen kivételes eset. És ez jó.

Az orvosokról/nővérekről meg kell említenem, hogy hálás vagyok nekik, hogy ennyit küzdenek értem, azt hiszem, az is emberfelettti, amit ők itt csinálnak és baromira örülök neki, hogy ilyen támogató közeg vesz körül a részükről is a végső eredménytől függetlenül.

Sose add fel túl a 100. napon.. 2020.10.10.” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Zoli! Félre a negativumokkal!!! Mondom én 65 évesen aki szintén birkózik ezzel a rohadekkal. Meg lesz a hirtelen javulás, én ebben bízom ill. tudom! Még kell lenni!!!!! Nincs más opció…. érted????? ❤️🍀❤️🍀❤️🍀❤️🍀❤️🍀🙏❤️🍀🙏❤️🍀🙏❤️🍀

    Kedvelés

  2. Kedves Zoli! Furcsa dolgokat produkál az élet…..itt vagy Te, egy számomra teljesen idegen ember, aki valamiért fontos lettél. Lehet , hogy nem éppen a fontos szó a legmegfelelőbb kifejezés, de aggódom érted, féltő izgalommal várom a híreket Tőled-Rólad……szóval, ha nem is a szó legszorosabb értelmében, de egy kicsit részese lettél/lettetek az életemnek és szerintem ezekkel az érzésekkel nem vagyok egyedül. Olyan jó lenne most sok-sok bölcs gondolatot írni, de egysem jut az eszembe…de egy dologban biztos lehetsz, nagyon sok ember szívében ott vagy/vagytok a családoddal…..féltünk, aggódunk, szurkolunk, pozitív energiát küldünk, ha kell együtt imádkozunk….mi ennyit tehetünk és ezt megtesszük.Nagyon sok szeretettel gondolok Rátok! 🍀♥️

    Kedvelés

  3. Zoli nagyon büszke vagyok rád és családodra ,hogy a folyamatos harcok mellett is csak mentetek előre és előre..Megbirkóztok ezekkel a kis nyavalyásokkal újra,de most aztán úgy Istenigazából és véglegesen ,ahogy Erzsi Jung is írta előttem egyszerűen NINCS MÁS OPCIÓ és kész. Még egy utolsó harc,csata vagy nem tudom minek nevezzük,de azt te a szervezeted győzi és az lesz a végső harc amiből csak győztesként szállhatsz ki. Utána jöhetnek a kutyussal,gyerekekkel szaladgálós pillanatok amikor már lóg a nyelved és fogalmad sem lesz arról honnan van nekik ennyi energiájuk.Ez a csata most a tiéd lesz és a győztes csak te lehetsz! Mi továbbra is mellettetek állunk! Kitartást és sok erőt kívánunk!

    Kedvelés

  4. Kedves Zoli! Hosszú hónapok óta követem a betegség/gyógyulás harcát. Először Niki posztjában, bár sosem csatlakoztam a csoportjához. Ám a történéseket folyamatosan figyelemmel kísértem a gyűjtés indulásától, az izraeli gyógyításon át, a hazai kezelésekig, az utóbbi időben az Ön blogját követve. Szivfacsaró küzdelem ez, emberfeletti teljesítmény. A legőszintébben remélem, hogy sikerül felülkerekedni a gyilkos kóron. Bámulatra méltó a családi összetartás, a lelkek egymásba kapaszkodása. Az Ön blogját olvasva talpára áll megbolydult világunk, és tisztán kirajzolódik, hogy mi igazán fontos az életben. Egy jó nagy harapás az almából, gyermekeink csillogó tekintete, párunk végtelen kitartása mellettünk. Szüleink ( szerencsés akinek még van) múlhatatlan szeretete és odaadása.
    Kedves Zoli! Bármennyire is kétségbeejtő lehetne a helyzet, Ön mindig optimista és soha nem adja fel. Blogjából sugárzik az élet igenlése tekintet nélkül arra, hogy naptárilag milyen eséllyel tekinthet a jövendőbe. Csak ezzel a hozzáállással lehet megnyerni a küzdelmet. A legőszintébben kívánom, hogy ha most a csatát nem is, de a háborút mindenképpen Ön nyerje az alattomos betegséggel szemben.
    Higgyünk a csodában, mert csodák márpedig vannak. Jöjjön az az 5 kiló izom, meg a Ducati!!!
    Üdvözlettel Vargateri

    Kedvelés

  5. Kedves Zoli!
    Én a mai napon bukkantam a blogodra, sajnos eddig nem hallottam a történeteteket. Párommal (32 éves) most várunk immunterápiára, jelen pillanatban ez az egyik legnagyobb reménységünk, hogy műthetővé váljon. A lényeg a lényegben, hogy pár óra alatt átrágtam magamat a blogon és elképesztő élni akarás és elszántság sugárzik belőle. Már csak az olvasása is nagyon sok erővel tölti el az embert, mondom ezt úgy hogy mi is óriási küzdelemben vagyunk. Nagyon-nagyon drukkolok és gondolok rátok! Nikinek pedig így ismeretlenül, virtuálisan is küldenék egy nagy ölelést. A Te kitartásod és elszántságod mellett az is maximálisan átjön a leírtakból, hogy ő is mennyire fontos szereplője ennek a történetnek.
    Üdv,
    Kinga

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s