94.nap 20201003 – Intergalaktikus gigaszopás, majd utána három késszúrás ☹.

Ez a hét nem a mi hetünk volt. Már hétfőn érződött, hogy szívás lesz, de, hogy ekkora azt nem is gondoltam volna. Nem megyek bele a részletekbe, mert nem érdekes, de voltunk a háziorvosnál, az ügyeletes orvosnál a kórházban, csináltak COVID tesztet, aztán kaptam trombocitát, aztán csomóan adtak vért a felkérésésünkre (ez volt a hét fénypontja), volt PET-CT csütörtök este, de a vérkészítményeket szétválasztó gép elromlott, ezért a péntekre tervezett folyadékleszívás (mert van egy kevés vagy inkább több a mellkasomban) elmaradt. Pénteken lementünk végre a gyerekekhez, de péntek este annyira szarul voltam, hogy szombaton (ma) berendeltek a kórházba.

Itt csináltak egy CT-t és közben rájöttem, hogy bár a PET-CT lelet nincs meg, a DVD nálam van. Azt is odaadtam az ügyeletes dokinak.

Eredmény: Tumor kiújult és már 4 góc is van a mellkasomban, ráadásul tüdőgyulladásom is van, ez mondjuk akár normálisnak is mondható.

A kiújulás szopás, de hétfőn lesznek a saját dokijaim, akik talán tudnak valami biztatót mondani.

Rohadtul el vagyok keseredve, annyira, de annyira nem erre mutattak az eddig eredmények, annyira bíztam benne, hogy most már kikeveredek ebből a betegségből, mindent jól viseltem, minden jól sikerült és akkor egy ekkora FUCK OFF (beintés) a végén. Nem voltam erre felkészülve, tényleg nem.

Alig látom a gyerekeim, a szeretteim, a barátaim, mert bíztam abban, hogy meggyógyulok. Betartunk minden szabályt és talán azon felül is elővigyázatosak vagyunk. Feleségemnek, szüleimnek lóg a bele, mert a covid miatt nem is tud más segíteni. NEM AKAROM, hogy ezek az erőfeszítések hiába legyenek.

Kibaszottul meg szeretnék gyógyulni.

Köszönöm mindenkinek az eddig biztatást és támogatást, meg a továbbiakat is.

Igyekszem olvasni, meg befogadni.