Ez a hét végre komolyabb meglepetés nélkül zajlott le. Vasárnap megvolt életem legjobb sakkjátszmája amiről csatolok is egy képet:

A királyok pizzát sütöttek, a futárok lisztért mentek a királynék együtt kávéztak a kedvenc kávézójukban. Egyre többet merészkedek ki a többiekhez, aminek láthatóan nagyon örülnek a gyerekek, itt Fruzsin még nincs maszk, de amikor közelebb akart bújni akkor simán felvette és úgy az orrunkat is össze tudtuk érinteni, persze csak szigorúan maszkon keresztül!
Hétfőn, kedden megvolt a fotoferezis, a trombocitaszám 30 körül stabilizálódni látszik, így egyelőre folytatni tudom a kezeléseket és egyben a gyógyszeradagokat is lehet csökkenteni. Azért a 30-as trombocitaszám nem vidám, a legnagyobb problémám vele, hogy nem igazán lehet mozogni és az ember tovább gyengül.
Hétfőn szerveztünk egy baráti találkozót, minden vendég hozott lepedőt, maszkot, kesztyűt és amikor a barátom gyerekei megkérdezték, hová mész apa a lepedővel, akkor azt válaszolta, hogy szellemes parti lesz 😊. Nem tudom mi történt, de az előző ferezishez képest 100x jobban aludtam utána.
A vénáim is teljesen kikészültek már, a könyökhajlatom tiszta lila az egyik eldurran véna miatt. Mindig azt mondom a nővéreknek, hogy három szúrásból találjanak egyet, addigra azért meg szokott lenni, utoljára 20 percig ment a vénakeresés. Eleve már csak a jobb kezemen működik és annyiszor elnézést kérnek szegények, hogy nekem kellemetlen, feladom nekik a leckét.
Otthonról dolgozom és azt kell mondjam egyre jobban élvezem a munkámat, tele vagyok kihívást jelentő, érdekes feladatokkal, szerintem ez is nagyon sokat segít, sőt régen éreztem ennyire motiváltnak magam.
Közeledik a misztikus 100. nap is, ami valójában nem is jelent semmit, talán annyit, hogy az eddig zárt ajtót már résnyire nyithatnám a világ előtt, ha nem lenne COVID-19. De a járvány felpörgése nem kedvez ennek. Amit nagyon várok, talán a legjobban az ételek újratárgyalása. Nyers jonatán almába szeretnék végre harapni! Az egész étrendből a nyers gyümölcsök, zöldségek hiányoznak leginkább. A zöldségekről még nem is álmodhatok. Itt a szüleimnél óriási kert van, érik az alma, körte, szőlő és a kert tele van friss zöldségekkel. Niki vagy anyu szinte minden nap csinálnak nekem kompótot, ami fantasztikus, de nem ugyanaz.
PET-CT is a 100. nap környékére van tervezve.
Az előző posztra kapott visszajelzések különösen jólestek! Mindenkinek köszönöm itt is!
Szervusz!
Végigolvastam a naplódat. Nem ismerjük egymást, nem vagyok érintett, a környezetem sem, csak érdekelnek a kritikus sorsok és még a normális értékrendű ember is átértékel sok mindent az ilyen történetekbe mélyülve. Még az írásaidon kívül is lehettek új tapasztalataid önmagáról, úgy hiszem, ezáltal teljesebb önmagaddá válhattál, mint talán bárhogy máshogy. Szerintem ez óriási érték, az élet egyik legfőbb célja, mégha nyilván nem is ezen az úton… Már csak ezért se add fel soha, hogy ezt a tapasztalatot majd minél teljesebb módon átadhasd a szeretteinek, a környezetednek leginkább indirekt módon. Sok erőt, kitartást és sikeres újratöltődéseket kívánok a családodnak és Neked, maradjon mindig valami lehetőség és szorítok, hogy találjátok is meg ezeket.
KedvelésKedvelés
Így ismeretlenül is szurkolok neked, gyönyörü gyermekeitek vannak,csodálatos és minden nehézséget vállalófeleséged ,” kötelességed megyógyulni”.Nagyon sokan szorítunk neked!
KedvelésKedvelik 1 személy