Még 79 nap van hátra az első 100 napból és kb. 28 napja élvezem a steril szoba nyugalmát. A múlt pénteki CT eredménye kecsegtető, a központi tumor még nem volt ilyen kicsi, mint most, azt azért meg kell jegyeznem, hogy a CT a tumor aktivitásáról nem mond semmit, azt csak a PET-CT mutatja ki. Szóval még izgulunk, mi lesz majd a PET-CT-n, ha egyszer majd csinálnak.
Volt egy kis lázam, amire kaptam mindenféle immunelnyomó gyógyszert, amiről most próbálok lejönni, de ezt nem lehet csak úgy abbahagyni, mint az algopyrint, inkább olyasmihez hasonlítanám, mint amikor a drogosokat szoktatják le a szerről. Rengeteg dologra kell figyelni az orvosoknak és persze nekem is.
Nekem alapvetően alacsony a pulzusom, 44-50 körül mozog nyugalmi állapontban, ami családi örökség, de ez itt annyira nem jó mert, ahogy vették el a gyógyszert a pulzusom 40 alá is bement. Persze nem napközben, hanem éjjel és amikor egyik este felkeltem pisilni, úgy ájultam el, hogy arra tértem magamhoz, hogy a saját vizeletemben fekszem.
Felkeltem, átöltöztem, bevallottam a nővérnek mit csináltam, de valahogy annyira természetesen kezelték ezeket a dolgokat, hogy az ember nem is érezte annyira nyomorultul magát. Szerencsére komolyabb bajom nem lett.
Persze ezek után a reggeli napfelketével átvittek CT-re majd egy kardiológiai vizsgálatra, hogy mi a fene van. Alapos vizsgálatok után, kiderült, hogy nincs semmi, szívem makkegészséges, fejemben nincs vérömleny, minden szép is jó. Kaptam egy kis tuningot a szívemre, meg az ágyban kell tornáznom kicsit, hogy, a pulzusom rendben legyen. Most már 70 körül mozog a pulzus frekvenciája, nem is ájuldozom, de nem is engednek ugrálni, nem mintha olyan nagyon szeretnék.
Viszont ezzel a pulzussal tovább tudják csökkenteni a gyógyszer adagot, ami azért jó, mert ha sikerül leállítani és nem jelentkezik semmi mellékhatás, akkor egyszer csak hazamehetek.
Egyébként, szerencsés vagyok, mert a sterilbox előnyeit továbbra is élvezem, a legnagyobb kellemetlenség, hogy csak a jobb kezemből lehet vért venni, mert a balban teljesen tönkre mentek a vénák és most volt, hogy naponta vettek vért a kezemből is a kanül mellett. Fehérvérsejtek szépen termelődnek, vérlemezkék rendben, szóval alakulnak a dolgaim.
Nyugalom van, rengeteg ismerős hív, tudok dolgozni, pihenni, ügyeket intézni, csak a család hiányzik piszkosul, de ha haza is megyek, ott is meg kell tartani majd a távolságot, csak fokozatosan lehet a kontaktot kialakítani.
Kemény diétát is tartani kell, semmi nyers zöldség és szinte semmi nyers gyümölcs, el se tudom mondani, mennyire ennék egy nyers sárgarépát vagy almát, de még egy jó darabig nem lehet. Az immunrendszerem, mint egy 21 napos babának, vigyázni kell rá.
Jövő héten megint jelentkezem, remélhetőleg addigra már látom, mikor mehetek haza.