Ma hazaengednek a kórházból, már olyan régóta itt vagyok, hogy nem is tudom mikor jöttem be (márc.1). Minden eredményem szépen javul, aminek csökkennie kell szépen csökken és vica-versa. Azért az elmúlt néhány nap nem volt sétagalopp, bár tegnap már csak hőemelkedésem volt az előtte lévő napokban a láz menetrendszerűen jelentkezett és szépen kiütött délutánra.
A köhögést és a vérben lévő oxigén alacsony koncentrációját a „tüdőben” lévő folyadék okozta. A folyadékot leszívták, nekem az ágyamon kellett ülnöm és egy székbe kapaszkodnom, miközben a bordáimon egy tűt szúrtak keresztül. Szerencsére a hátamon csinálták, így nem láttam, fájni meg egyáltalán nem fájt. Gondoltam leszednek 1,5 dl-t, ehelyett 1,2 litert sikerült lecsapolni. A csapolás után nagyon fájt az oldalam, de már szerencsére ez is múlóban van.
Mivel a szüleim holnap hazautaznak a tegnap Niki által felhalmozott raktárkészletet most hazavihetjük. A raktárkészletre azért volt szükség, mertha a szüleim nincsenek itt, akkor nincs aki vigyázzon a gyerekekre, így Niki nem tudott volna jönni látogatni.
A mi ápr. 10.-i Wizzair-es járatunkat tegnap este törölték, így még nem tudjuk mikor és hogyan jutunk haza, de addig még sok idő van.
Nagyon örülök, hogy estére végre újra együtt lehetek a családommal!