Megérkeztünk Izraelbe. Elég húzós hetek álltak mögöttünk, valamiért a reggeli 6-os járattal jöttünk, ami szombaton teljesen rossz koncepciónak bizonyult. A hotel 7×24-es recepciója csak este 8 óra után engedte a bejelentkezést, ráadásul előtte pihenni se igazán tudtunk. Péntek délutántól szombat estig tömegközlekedés sincs. Hulla fáradtan érkeztünk Izraelbe, viszont a nap kellemesen simogatott.
Szerencsére megmentett minket Haim, az ismeretlen magyar ismerős, aki nagyon vendégszerető, kijött értünk a vejével a reptérre, elvitt minket ebédelni, sőt aludhattunk is egyet náluk.
Fura mód a kórház területén összefutottunk néhány magyar származású emberrel Haimon kívűl is.
Az első kórházi nap flottul zajlott, eleve 8:30-kor már vártak minket a recepción (Diana), onnan elvezettek egy másik emberhez (Vicki), aki később végig kisért az összes vizsgálaton. Vérvétel, konzultáció a főorvossal és holnapra szerzett időpontot a CAR-t specialistához is. Mindenhova vezet minket, nem nekünk kell kitalálni mi merre van, óriási segítség. Keddre van időpontunk PET-CT-re, remélhetőleg teljesen kimaxoljuk a hetet.
Izrael nagyon furcsa hely egy európainak, általában két nyelven van kiírva minden héberül és arabul. Néha persze nagyobb tábláknál van angol nyelv is, de ez teljesen opcionálisnak tűnik. Mind a héber, mind az arab teljesen más betűkészletet használ és így az ember teljesen elveszettnek érzi magát. Szerencsére az emberek zöme beszél angolul és így könnyű eligazodni vagy segítséget szerezni.
Ma délután megnéztük a téli tengert, ami Niki régi vágya volt. Nem sokáig tudtunk gyönyörködni benne, mert hirtelen nagyon hideg lett és a szél is feltámadt. A part kb. 1 óra buszozásra van a kórházi szállásunktól, a buszsofőrnél a duda és a fék össze volt kötve, mindig egyszerre használta. Ha nem fékezett a gázt nyomta, kicsit olyan volt, mint egy rally versenyző. Ahogy elnéztük a közlekedés többi résztvevőjét, nem ő volt a kivétel…
A kórházi hotelszobánk a borsos árához képes nagyon puritán, illetve Niki ma nekiállt kitakarítani, mondjuk ő elég maximalista ebben. Mindig azt mondja, az nem baj, ha nincs rend, de tisztaság legyen… -szóval egy ideje elnyelte a fürdőszoba.
Ez a város teljes keveréke a keleti és nyugati kultúráknak, a felhőkarcolók mellett megférnek a kis mediterrán házak. Néha ezek a kis lakóházak tökéletes ékszerdobozok, viszont a régebbi részeken az összes vezeték, cső kint lóg össze vissza az utcán.
Ezt a csoportba posztoltam, de minden blogolvasónak is szól!
Sok tényezőnek kellett összeállnia ahhoz, hogy az izraeli lehetőség tényleg megvalósulhasson. Meg kellett találni ezt a fajta terápiát, írni kellett rengeteg kórháznak és meg kellett felelni a támasztott kritériumoknak. Ez sem volt kis munka. DE ez a feleségem támogatása nélkül nem jöhetett volna létre, Ő volt az, aki éjjelt, nappalt beáldozva írta a posztokat, látogatott engem a kórházban és a gyerekeinket ellátta. DE ez se lett volna elég, ha nem vagytok Ti, kedves csoporttagok, ismeretlenek és ismerősök, akik szíveteket és pénztárcáitokat megnyitva lehetővé tettétek, hogy esélyt kapjak a gyógyulásra.
Köszönöm Nektek, örökké hálás leszek ezért a támogatásért és ígérem, két kézzel fogom megragadni ezt a lehetőséget, tudom, hogy a világon az egyik legjobb helyen vagyok, hogy elkezdjem a betegség legyűrését!
Legyozlek NHL 